skip to Main Content
+36-30-997-9857 hello@startitkh.hu
Startupok Válthatják Fel A Vágóhidakat?

startupok válthatják fel a vágóhidakat?

A lassan 8 milliárdos lélekszámú emberiség 30 év múlva várhatóan a jelenleginél kétszer több húst fog fogyasztani. Ekkora igény kielégítése rendkívül nagy környezeti terhelést jelentene Földünk számára. E problémát felismerve az utóbbi években számos startup vállalkozott a felmerülő kihívások hatékony kezelésére. A Start it @K&H csapata ezekből a megoldásokból kínál most még virtuális ízelítőt.

A hús a magas fehérje-, aminosav- és zsírtartalma miatt mindig kiemelt szerepet játszott az emberiség táplálkozásában. A történelmi és földrajzi sajátosságok miatt a ma fejlettnek nevezett országok lakói sokkal rendszeresebben és bőségesebben jutottak húshoz, mint a fejlődő országok polgárai, de ez a különbség mérséklődni látszik. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) 2016-ban megállapította, hogy a fejlődő országok húsfogyasztása 1980 óta megduplázódott. Értékelésük szerint 2050-ben az emberiség már kétszer annyi húst fog elfogyasztani évente, mint napjainkban. Ekkora mennyiség előállítása szinte megoldhatatlan feladatot jelent az állattenyésztésre épülő iparágak számára, nem beszélve a környezeti terhelésről: 1 kg marhahús előállításához átlagosan 15400 liter (!) vizet kell felhasználni.

steak egyenesen a laborból

A holland Mosa Meat szakemberei szarvasmarhák izomsejtjeit tenyésztik rostokká, végül pedig ehető hússzeletekké. Első nyilvános bemutatójukra 2013-ban került sor Londonban, a grillrácsra az általuk előállított marhahúsból készült hamburgerpogácsa került – kóstolói szerint állítólag nem különbözik az íze a hagyományos burgerétől. Az egyetemi kutatóból startupperré lett szakemberek jelenleg a tömeggyártás feltételeinek megteremtésén, egyszerűsítésén dolgoznak, ugyanis az első adag hamburgerhús elkészítése átszámítva közel 80 millió forintba került. Becslésük szerint 3 éven belül tudnak elérhető árú termékkel előállni, ebben olyan neves befektetők is segítik komoly tőkével munkájukat, mint a Google-alapító Sergey Brin, a világ leggazdagabbjai között számon tartott Bill Gates vagy a Virgin-birodalom atyja, Richard Branson.

A Mosa Meat első hamburgerpogácsája 2013-ban. Forrás: mosameat.eu

A Mosa Meat laborjában előállított első hamburgerpogácsa grillezés után

szárnyát vagy combját?

Természetesen akad startup-megoldás a szárnyasokat kedvelő húsimádók számára is. A San Francisco-i Memphis Meats csapata csirke- és kacsahúst állít elő natúr szeletek és húsgolyók formájában. 2017 nyarán 17 millió dolláros tőkebevonást hajtottak végre, így biztos anyagi alapok mentén dolgozhatják ki és dobhatják piacra termékeiket 2021-re. Legnagyobb befektetőjük az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó cégóriás, a Cargill: együttműködésük látványos példája annak, hogy a startupok megoldásai kulcsfontosságúak lehetnek egy multinacionális vállalatcsoport innovációs kihívásainak kezelésében.

A Memphis Meats kacsahúsából készített narancsos kacsa. Forrás: memphismeats.com

A Memphis Meats hússzeletéből készített narancsos kacsa

Az izraeli SuperMeat biotechnológiai startup szintén állat- és környezetbarát csirkehús-előállításra vállalkozik. Terveikre korábban közösségi finanszírozással gyűjtöttek támogatókat az Indiegogo platformján, idén januárban pedig kockázati tőkealapok 3 millió dolláros befektetését jelentették be. A SuperMeat tanulmányokkal igazolja, hogy a hús laboratóriumi előállítása során 98%-kal kevesebb üvegházhatású gáz szabadul fel, valamint 96%-kal kevesebb vizet kell felhasználni a hagyományos állattenyésztési módszerekhez képest. Óriási piaci igény mutatkozik a megoldásra: a Kína és Izrael között 2017 tavaszán, 300 millió dollár értékben kötött ún. “clean-tech” kereskedelmi megállapodás részeként a SuperMeat csapatát is a jövőbeni beszállítók között jegyzik.

 

tengernyi startup

Az innovációból nem maradhatnak ki a tengeri herkentyűk szerelmesei sem. Szükség is van az új megoldásokra, mivel egyre nagyobb méreteket ölt az óceánok túlhalászata, ezzel komoly veszélybe sodorva egész fajokat.

Az amerikai Ocean Hugger Foods a paradicsom húsát alakítja tonhalízűre és -állagúra. Főként szusik készítéséhez kínálják helyettesítőként, állításuk szerint a kóstolás során egyáltalán nem tapasztalható különbség a nyers tonhalhúshoz képest.

Az Ocean Hugger Foods tonhalat helyettesítő paradicsomkészítménye. Forrás: oceanhuggerfoods.com

Az Ocean Hugger Foods paradicsomból készített tonhalas szusija

A szintén amerikai Finless Foods ezzel szemben a halhús laboratóriumi előállítására törekszik: legelső terméküket, az ínyencek által kedvelt, de az ipari méretű túlhalászás miatt kihalással fenyegetett kékúszójú tonhal húsát 2020-tól kívánják értékesíteni. Legfőbb kihívásuk – hasonlóan a marha- és csirkehússal kísérletező más startupokhoz – a költségcsökkentéshez kapcsolódik, mivel bizonyíthatóan lehetséges, de egyelőre még rendkívül drága technológiájú a tonhalhús laborban történő tenyésztése.

Az említettek mellett persze rengeteg egyéb startup is kínál alternatív húsforrást vagy kiváló helyettesítő terméket világszerte, melyek véleményünk szerint hathatós segítséget jelenthetnek az emberiség élelmezési és kapcsolódó környezeti problémáinak megoldásában. A Start it @K&H inkubátora – mivel iparági fókusz nélkül kínálja programját a startupok számára, valamint elkötelezett a fenntartható fejlődés irányában – többek közt szívesen fogad élelmiszeripari ötlettel rendelkező csapatokat is a 2018. február 10-én záruló jelentkezési időszakban.

A cikk alapjául szolgáló forrás: thememo.com

A nyitókép forrása: Memphis Meats

Back To Top